2.) Különböző vegyianyagokkal kezelt vagy kevert foszlány(oka)t hagyhat benned:
Azt már a múltkor is említettem, hogy a tamponokat extra erős nedvszívásra tervezték: olyan speciális anyagokból állnak, amik nagyon összetettek, és amiket többféle vegyi anyaggal is kezeltek. Biztosítják, hogy a tampon minél több nedvességet, minél kevesebb idő alatt, minél tökéletesebben szívjon magába.
A tamponok, ha "egyetlen szálon" letekernénk őket, biztos hogy hatalmas felületet, és több kilométer hosszúságot kapnánk.
Hogy mennyire így van ez, azt mi sem bizonyítja jobban, mint egy házi nedvszívás teszt: vízbe mártottunk egy applikátoros, egy mezei, és egy külön fedőréteggel is ellátott tampont ...
Egy óra múlva már mind a három tamponon látni lehetett a foszlás rettenetes jeleit, azaz a millió szám kikandikáló rengeteg műselyem, és pamutszálat. Az áztatás alatt készült közeli fotókat az alábbi képen a védőréteg nélküli és a védőréteges tamponról láthatjátok:
Mivel egy pohár hideg csapvíz még csak nem is 37ºC-os, vagy savas, mint a hüvelyi körülmények lennének, ezért ezt a rémes végeredményt látva, utána néztem egy kicsit az interneten úgy általában a tampon mint termék összetevőinek és alapanyagainak.
A tampon alapanyagai
A tamponok alapanyaga általában pamut, műselyem vagy a kettő keveréke. Gyártásuk során klórt, illatanyagot, felületaktív anyagokat és egyéb vegyi anyagokat is felhasználnak, a fehérítést dioxinnal oldják meg általában, ami egy nagyon erős méreg, a nedvszívó képességet pedig a polikarbonát alapanyag hozzáadása biztosítja és növeli.
Lássuk ezeket szépen sorban!
Pamut
A pamutot és a gyapotot fogalmilag sokan keverik, és joggal. A pamut alapanyag nem más, mint a gyapotnövény (Gossypium) magjait burkoló finom szálak halmaza. (Wikipedia)
Sajnos a gyapot a legérzékenyebb haszonnövények közé tartozik, így évente többször is permetezik gyomirtóval, rovarirtóval, gombaölő szerekkel. Arra nem találtam kutatást, hogy ha megfelelő tisztításon végigmegy a pamut nyersanyag, vajon visszamaradhat-e ezekből a növényvédő szerekből benne, és ha igen, akkor mennyi, de még ha más káros összetevő nem is érne bennünket ezek mellett, már önmagukban a pamutszálak is hatalmas felületet jelenthetnek a káros baktériumoknak a szaporodásra.
Pláne, ha még ki is foszlanak a tamponból a használat közben, és egyes szálak véletlenül a hüvelyfalra tapadva hosszú időre benn maradnak... Sajnos ez ellen nem védi meg a tampont a plusz védőréteg sem, ami alatt és fölött jól láthatóan kikandikálnak a kifoszlott szálak:
Mivel a tampon nedvszívó hatású puha anyagból készül, ezért a benne lévő pamutszálak közé levegő is kerül már rögtön a felbontás után. Ez gyorsítja a vér természetes erjedési folyamatait és lebomlását, így a baktériumok könnyebben, gyorsabban szaporodnak, a kellemetlen szagok pedig gyorsabban terjengenek. Ezért is kell a tampont már két-három óránként cserélni. Ezt még maguk gyártók is elismerik és hangoztatják, nincs mit szépíteni rajta.
Pláne ez a helyzet, ha a tampon organikus pamutból, azaz tisztán növényi eredetű anyagokból,műszál hozzáadása nélkül készül, mivel ez nemcsak terepet de táptalajt is adhat a baktériumok túlélésének és szaporodásának.